„A szóbeli bántalmazók áldozatai általában tisztában vannak érzéseikkel, ám saját benyomásaik helyett szívesebben hisznek abban, amit társuk állít róluk, vagy a kapcsolatról.” (Patricia Evans: Szavakkal verve)

Dideregsz. Hiába a kedves szavak, az ölelések, a szeretet és figyelem ezernyi megnyilvánulása, mert tudod, megélted, bármely percben elveszítheted. 

Kezdetben ámulatba ejtő minden perc. Meseszép szavak, figyelmesség, a másik által befejezett mondatok. Boldognak érzed magad. Hiszed, meglelted, itt van! Aztán sokasodnak a szabályok, amit boldogan, időnként kevésbé boldogan vállalsz. Idővel minden átalakul. Törvények melyeket, ha nem tartasz be, jön a büntetés, s ameddig „be nem látod” hogy helytelenül gondolkodtál, viselkedtél, átmeneti szeretet megvonásokat élsz át.
Kibillensz lelki egyensúlyodból, majd visszakapod az egység, a szerelem állapotát.  A következő esemény készületlenül ér. Megszegtél egy szabályt, egy ígéretet. Tétovának, zavartnak érzed magad, és igyekszel korrigálni „helytelen” hozzáállásodon.  Hiába szólnak a barátaid, „Vedd már észre…!” Tiltakozol, belső ellentmondásaiddal küzdesz, és véded, igazolod, társad hitrendszerét, elvárásait. A barátok idővel elmaradnak.
Elveszíted korábbi viszonyulási pontjaid, úgy érzed, nem vagy egyedüli ura saját ügyeidnek. Egyre rövidebb időre kapod vissza a szeretetet, majd elérkeztek, a „ha nem tudod megadni, akkor elhagylak”, „ennek természetesnek kellene lennie” keretekhez. Újból-és újból rájössz, hogy tévesen értékelted az adott helyzetet, és ha nem kapod vissza azt a szeretetet, amit megéltél, romba dőlnek az álmaid. Szégyelled magad, hogy alkalmatlan vagy erre a kapcsolatra.
Végül, a rossz vagyok életérzését éled meg.
Támad az életed?  Egyszer csak észreveszed, nem tetszik az a szerep, amelyet rád osztottak?  

„felharsan barbár rivallásom a világ háztetői felett” (Whitman) 

Barbárok azok, akik idegen földön járnak, érthetetlen nyelven beszélnek, ám hazájukba térve méltóság veszi őket körül.  Mutasd meg, milyen a te barbár rivallásod! Nos, hát hogy rivallnál te, nem akárhogy, de barbáran? Állj rivalló állásba, írd meg saját történeted. Hogy néznél ki? Milyen hétköznapokat élnél?  Milyen mítoszt írnál életedből? Hogy érzed most magad?